Gyere, gyere ki a hegyoldalba, oszt lerendezzük.
Panelprolik versus surmó budai gazdagok
Másoktól lopni élvezet, most Magyarország legjobb angol nyelvű blogjáról, a pestiside.hu oldalról lopunk. Egyszerűen muszály és muszáj. Kell.
A kihelyezett táblán levő szöveg:
Király kilátás a közkívánatra megboldogult Fenyő János villájára, ami a magyar korrupció emlékműve is lehetne: minden építészeti tilalom ellenére kivágtak egy kisebb erdőt, hogy a Népszavás jómadár az erdőben rakhasson fészket magának.
Mindenki az erdőben akart lakni, ezért kivágták az erdőt a házak számára. Néhány évtized múlva itt villák fognak sarjadni.
Történet
A Normafa lejtő tetéjén állt egy vén bükkfa, amely egy monda szerint Mátyás király születésekor sarjadt. Több ízben villámcsapás érte. Írók, költők, művészek kedvelt kirándulóhelye volt. 1840-ben itt énekelte Bellini: Norma című operájának nagyáriáját Schódelné Klein Rozália, európai hírű énekesnőnk. Ettől kezdve a korábban Viharbükknek nevezett fát Normafának nevezték. A korhadt faóriás 1927. június 19-én, vasárnap délelőtt dőlt ki. Később egy oszlopra erősített tábla Devecseri Gábor soraival jelezte, hogy ott állott a Normafa. Emlékére a főváros 1962-ben egy új bükkfát ültetett, az eredeti fa helyén ma emléktábla áll. A kidőlt fatörzset a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre konzerválja. Időközben azonban megfeledkeztek róla, és a vízesés falához támasztott törzset a reárakódott, vastag mészbevonat elválaszthatatlanul odakötötte a falhoz, ma is ott látható. (normafa.hu)
Más források szerint azonban elkorhadt a vízben, retekblog már gyúr a témára :)))
A fa helye arról kapta nevét, hogy a Nemzeti Színház tagjainak igen kedvelt kirándulóhelye volt. A színészek játékszüneti napokon – „norma nap”-okon, amikor vallási okokból tilos volt játszaniuk – ide jártak pihenni, és egy alkalommal, 1840-ben a színház akkor már ismert színésznője, Schodelné Klein Rozália itt elénekelte Bellini Norma című operájának áriáját. Ennek az emlékét őrzi a Normafa elnevezése. Eredetileg Viharbükk volt a fa neve.
A fatörzs csonkját a főváros konzerválni szerette volna és ezért a Margit-szigeti artézi forrás vízesése alá helyezték, hogy a meszes víz azt majd bevonja, tartósítsa. Sajnos a torzó ennek ellenére elkorhadt. (wiki)
Kapcsolódó: Kőbüfé, világvárosias bódé a fogaskerekű végállomásánál, foglaljon üres házat: Olimpia szálloda, Fenyő János és Friderikusz Sunyika villája az erdőben
Pusztul az olimpikonok egykori főhadiszállása Normafán
Budapest – Az évek óta üres álló egyre inkább pusztuló Hotel Olimpiára hívta fel a figyelmet egy blogger. Megnéztük a jobb sorsra érdemes szálloda történetét.
Kétszer is végigfotózta a Kihasználatlanul elnevezésű, lakatlan és nem hasznosított épületekkel foglalkozó blog szerzője a Normafánál csendesen pusztuló Hotel Olimpiát. Sem a márciusi, sem pedig a legfrissebb felvételek nem éppen szívderítőek. Az Ingatlanmenedzser megnézte a szálloda történetét.
Érdekes módon a história eleje jobban dokumentált. A hatvanas évek végén az állam egyre inkább számított az idegenforgalmi bevételekre, ezért előbb a Balaton, majd a fővárosban is több hotel épült, az úgynevezett touring program jegyében – így jelölték a Normafát is helyszínként. A szállót 1969-ben tervezték (Farkasdy Zoltán), 1971-ben kezdték építeni, és 1972-re készült el, több ütemben adták át. (Más adatok 1973-at említenek.) Az 1972-es olimpiára készülő magyar csapatnak már ez volt a főhadiszállása – innét a névválasztás, eredeti – lánykori – neve a Hotel Touring Normafa lett volna.
188 szoba, 364 ágy, 100 fős bár és 150 fő étteren, bisztró és társalgó, ezek az alapdatai, ahogy az Hegyvidék című lap öt évvel ezelőtti számában olvasható. A cikk (2003. májusa) szerzője megemlíti, hogy az épület már egy éve eladó – ennél több információt nem sikerült fellelni.
Hajléktalanok, foglaltházra vágyók figyelem! Friss levegő, király kilátás! Használja ki a lehetőséget! Évek óta üres épület, viszonylag jó karban, élni akaró lakókat keres! Ne hagyják tovább pusztulni ezt az értékes ingatlant!
Cím: Eötvös út, 1121 XII. kerület, Budapest – 06 1 395-6447
Kapcsolódó: Kőbüfé, világvárosias bódé a fogaskerekű végállomásánál, a Normafa története
Valamikor egy közkedvelt csövimelegedő volt, olcsó borral és jó hangulattal, fent, fent a hegytetőn, ahova a fogaskerekű visz, ahonnét a downhilles skacok a nyakuk szilárdságát próbálgatják. Sajnos, néhány éve tisztességgel felújították, de ez az árakat is felfelé mágnesezte: irány a környéken lakó középfelső meg a tehetősebb turisták: középárak. Konyha kicsit drága a minőséghez képest (tkp. nincs is neki olyasmije), de éhes turista mindent megeszik. Csövik el, természetes szelekció a pénztárcákon keresztül.
Az emléktábla is megér egy mosolyt, de azé azta wc ajtót megjavíthatnák eccer, az nem vicces.
cím: Kőbüfé
1121 Budapest
Rege utca 21
Üzemeltető: Kőbüfé Kft
Csapolt Ászok: 370
Kapcsolódó: a Normafa története, világvárosias bódé a fogaskerekű végállomásánál, foglaljon üres házat: Olimpia szálloda
Vulgar display of power: Fenyő János villája. Egy kisebb erdőt kellett kivágni a felépítéséhez. Mindezt természetvédelmi területen, Szerveink cinkos tétlensége mellett.
Új gazdára talált két hete Fenyő János villája. A XII. kerület Alkony utcai palotát félmilliárd forintért vette meg egy ismeretlen pénzember.
Eladták Fenyő Jánosnak, a VICO-birodalom egykori vezetőjének villáját – erősítette meg a hírt a Blikknek, egy, a családhoz közel álló személy. Lapunk információi szerint a népszerű showmannak, Friderikusz Sándorak is köze van a tranzakcióhoz, ô is komolyan érdeklődött a meggyilkolt Fenyő palotája után. Friderikusz sajtószóvivője, Máthé Dorottya nem cáfolta a Blikk információit.
– Friderikusz úr mindössze annyit mondott, hogy a villát tatarozzák – közölte Máthé.
A környékbeliek már hetek óta azt figyelik, hogy a hatalmas teherautók miként költöztetik ki a Fenyő családot és maradék bútoraikat az Alkony utcai rezidenciából. K. József több hónapja dolgozik már egy építkezésen, szinte közvetlenül a Fenyő-villa mellett.
– Nagyjából két hete láttam először a nagy teherautókat, amik elvitték a bútorokat – mondta József. – Kopasz, kigyúrt férfiak pakolták össze Fenyőék holmijait. Nem mertük megkérdezni őket, hogy mi folyik itt, annyira marconák voltak.
A Fenyő-villát eredetileg Balázs János tervezte, de kölcsönös megértés hiányában az építkezésen már nem vett részt.
– A házat 600 négyzetméter alapterületűre terveztem, mert Fenyőék külön kérése volt, hogy minél több szoba legyen benne – mesélte a tervező. – Én úgy tudom, hogy a villa értéke meghaladta az 500 millió forintot. Értesüléseim szerint legalábbis ennyiért próbálták eladni. (Blikk, 1999. 09. 09)
2009-es képek:
Csatlakozó olvasnivaló: Kőbüfé, világvárosias bódé a fogaskerekű végállomásánál, foglaljon üres házat: Olimpia szálloda, urban legends: a Normafa története
Egy kis zenebona: Bátor ventillátor
Ideiglenes's Blog 
